Belvárosi Pálinka Napok - Ceremóniamester ajánlja

Ceremóniamester blog

A jó magyar pálinka mondhatni reneszánszát éli.  Bár a Ceremoniamester  -ed nem igazán kedveli, de hazánkban -sőt már külföldön is-  hódolóinak tábora igencsak népesedik. Legyen akár prémium márkák, akár bérfőzdében vagy éppen a hétvégi nyaralóban, otthon saját maguknak, barátoknak főzött nedű.

 

Ahogy mondják : "A jó magyar pálinka mámorra és mélabúra is elragadhat, de ha mértékkel merítünk belőle - megemel és megtart."

 

 

A pálinka hagyományos magyar gyümölcspárlat, melyet kizárólag erjesztett gyümölcscefre, gyümölcsmust vagy gyümölcsvelő lepárlásával készítenek. Általában szintén a pálinkák közé sorolják a – törvényi szempontból különálló –törkölypálinkát, amely erjesztett szőlőtörköly párlata. A pálinka, a törkölypálinka és bizonyos helyi változataik európai uniós eredetvédettséget élveznek: a „pálinka” elnevezést csak Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja.

A pálinka fenti, modern jelentése a 21. században, a pálinka eredetvédelme nyomán szilárdult meg. A magyarpálinka szó a 17. századi megjelenésétől kezdve egyszerűen égetett szeszt jelentett, de a 20. századi magyar „pálinkák”, vagyis a tiszta, ízesítetlen párlatok már jobbára gyümölcsből, törkölyből, borból vagy borseprőből készültek. A történelmi magyar „pálinka” azonban rozsból, búzából, kukoricából, hajdinából, burgonyából, ritkábban akár céklából, édes gyökerekből vagy borsóból készült párlatokat is magában foglalt,amíg ezek helyét át nem vette a finomszeszgyártás a 20. század első felében.

A pálinka történetét gyakran a magyarországi szeszfőzés történetével azonosítják azonban a mai értelemben vett pálinkákkal párhuzamosan és őket megelőzően egyéb népszerű magyar párlatfajták is léteztek, melyeket szintén pálinkának neveztek.

A pálinka előzményei[szerkesztés]

A szeszfőzés első egyértelmű említése a 12. századi Itáliából származik, és a bor lepárlásával készült aqua ardens-t (égő víz) írja le.Az aqua ardens-t önmagában is gyógyszerként alkalmazták, ám többszörös lepárlással tisztára finomítva, illetve gyógynövényekkel együtt lepárolva aqua vitae (az élet vize) néven sokkal hatásosabb gyógyszerként ismerték. A gyógyszerészeti bordesztillátumok a 12-13. században Magyarországon is megjelentek. A 14. században Erzsébet királyné rozmaringgal lepárolt borszesszel kezelte a köszvényét, a gyógyszert külsőleg és (ételhez vagy italhoz keverve) belsőleg is alkalmazva.

A 15. századi Magyarországon már az élvezeti szeszfogyasztás és a gabonapárlat sem volt ismeretlen. Bártfán 1438-ban már városi szeszfőzde üzemelt, és Pozsonyban is élvezeti cikként említik az égetett szeszt. A korábbi orvosi elnevezések helyett elterjedt a crematum, majd cremato, ami először a gabonapárlatot, majd a bor- és seprőpárlatot is jelölte (Vino Cremato). Az égetett szesz szélesebb körű – de ekkor még korántsem általános – hazai elterjedése a 16. századra tehető. A 16–18. századi „égettbor” (legkorábbi formájában eghet bor) borseprőből, hibás borból vagy gabonából, majd törkölyből és gyümölcsből is készült – valódi borpárlatot többnyire csak hibás borokból főztek.

A mai értelemben vett pálinkák megjelenése

A törkölypálinka első említése a 17. századból származik: 1697-ben az erdélyi országgyűlés betiltotta a készítését.Kassán 1708-ban még kidobták a nagy mennyiségű fölösleges szőlőtörkölyt. A korábbi időkben csak a csiger és a törkölyecet alapanyagaként, illetve sertéstakarmányként ismerték. A szilvapálinkát először Thököly Imre említi 1684-ben, majd a 18. század folyamán egyre több helyen jelenik meg, 1787-ben pedig már nagy mennyiségű erdélyi silvóriumról számolnak be, és kisebb mennyiségben az egyéb gyümölcsök lepárlásáról is említést tesznek.

A 19. század előtt az égetett szesz nem mindenhol volt népszerű Magyarországon. Egyes bortermelő vidékeken még a 18. századi adófeljegyzések közt sem szerepel a sör és a bor mellett. Az ekkoriban használt lepárlók hibás tervezésük miatt nem voltak alkalmasak minőségi párlatok finomítására. A hűtőcsőnek – egyenes lévén – csak egy rövid szakaszát érte a hűtővíz. A falusi szeszfőző kunyhókban még a 20. század hajnalán is ilyen kezdetleges hűtőket alkalmaztak. A 19. század előtt az üstök fűtését sem tudták érdemben szabályozni, ami gyakori felhabzáshoz vezetett, illetve tovább rontotta a finomítás színvonalát.A rézüstöket belülről ónozták, a páracső pedig általában ónból készült, így a párlat nem érintkezett rézfelülettel

 

A kereskedelemben a tényleges gyümölcspálinkáknál jóval népszerűbbek voltak azok olcsó utánzatai, melyeknek két fajtája volt a szockó rendszerben:


„Kereskedelmi (kommersz) pálinka”: víz, finomszesz és (többnyire mesterséges) ízesítőeszenciák elegye volt. A rendszerváltásig cseresznye és barack ízesítéssel készült, majd elterjedtek az egyéb gyümölcsízek is. Az ilyen termékek a pálinka eredetvédelme után szeszes ital, majd ízesített vodka néven maradtak forgalomban.


„Különleges pálinka”: az összetétele hasonlított a „kommersz pálinkáéra”, azonban a finomszeszhez némi valódi gyümölcspálinkát (általában almapálinkát) is kevertek.

A magyar-osztrák pálinka 2004-ben kapott uniós eredetvédettséget, míg a pălincă-t Románia csatlakozásakor az Európai Unió a pálinkától független, román gyümölcspárlatként ismerte el. Magyarország uniós csatlakozásával névleg megszűnt a „kommersz pálinka”, a „különleges pálinka” és a „seprőpálinka”, melyek ekkor [gyümölcs] ízű szeszes ital, illetve seprőpárlat néven maradtak forgalomban. 2008-ban az eredetvédett pálinka ideiglenes szabályozását felváltotta a 2008. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról.

 

 

 

 

A pálinka önmagában is eredetvédett gyümölcspárlat, azonban egyes földrajzi területek kiemelkedően alkalmasak bizonyos gyümölcsfajták termesztésére. Ezeken a tájakon évszázadok óta kiváló minőségű pálinkát készítenek, ezért külön pálinkafajtákként rögzítették őket, és a pálinkatörvény alaprendelkezéseinél sokkal szigorúbb követelmények vonatkoznak rájuk.


Jelenleg nyolc ilyen tájegységgel és gyümölcsfajtával rendelkezünk. Az első öt fajta nemzetközi eredetvédelmet is élvez.


Szatmári szilvapálinka: Évszázadok óta a Szatmár-Beregi táj kiemelkedő híressége, vendégköszöntő itala. Aki ide látogat, legyen az fiatal vagy idős, nem mulaszthatja el megkóstolni. Az a mondás is járja, hogy aki iszik belőle, minden kortyától egy évvel fiatalabb lesz.


Kecskeméti barackpálinka: A Kecskeméten és környékén termesztett kajszibarackból készített, a gyümölcs illatát, ízét és zamatát megőrző, világhírű pálinka. A vendéglátásban újszerűen digesztívumként (emésztést elősegítőként) is kínálják.


Békési szilvapálinka: A Körösök völgyében termett vörös szilvából, évszázados hagyományú kisüsti rendszerű pálinkafőzéssel készül. Aranyló színét és kiváló ízét a fahordós érlelésnek köszönheti.


Szabolcsi almapálinka: A hagyományos réz kisüstön való lepárlás friss gyümölcsízű és illatú, kellemes aromájú almapálinkát eredményez.


Gönci barackpálinka: A gyümölcsfajta a gönci magyar kajszi és a termőtáj kiváló jellegéből születő, különleges illat- és zamatanyagban gazdag pálinka, amely különbözik más régiók barackpálinkáitól.


Újfehértói meggypálinka: Új taggal, az Újfehértói meggypálinkával bővült az eredetvédett pálinkák köre. A Magyar Szabadalmi Hivatal 2007. május 7-ei visszaható hatállyal lajstromozta a földrajzi árujelzők között az Újfehértói meggypálinkát. Az "Újfehértói" eredetmegjelöléssel ellátott meggypálinka előállításához kizárólag az Újfehértói fürtös és a Debreceni bőtermő fajták használhatók. Magyarország 2010 júniusában kérelmezte az „Újfehértói meggypálinka” földrajzi árujelzőként való nyilvántartásba vételét a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint. A meggypálinka műszaki dokumentációjának főbb előírásait az Európai Bizottság 2011 márciusában közzétette az EU Hivatalos Lapjában.[49] Mivel nem érkezett kifogás, az Európai Bizottság a meggypálinkát 2014 februárjában felvette a 110/2008/EK rendelet mellékletében a gyümölcspárlatok jegyzékébe.


Göcseji körtepálinka: Az itt készülő körtepálinka sajátossága, hogy biztosítják az utóérést a gyümölcsnek, míg a többi pálinka esetében a friss gyümölcsöt rögtön feldolgozzák. A lepárlás és a finomítás kizárólag a kétutas, hagyományos magyar desztillációval - azaz a kisüsti lepárlással - történhet.

Pannonhalmi törkölypálinka: kizárólag a pannonhalmi borrégió fehérszőlőjéből (például az Irsai Olivér, a zenit, a rajnai rizling, a cserszegi fűszeres fajtákból) főzhető, 2009 decemberétől eredetvédett magyar pálinka.

December 6. Szent Miklós a pálinkafőzők védőszentjének napja.

 

 

2016. április 28. - 2016. április 30. Városháza Park 

Idén az ország különböző tájain termesztett birs gyümölcsből készült pálinkákat hozza Budapestre a tavasz legnagyobb pálinkás rendezvénye. A belépődíj nélkül látogatható három napos fesztiválon az ország 22 főzdéjének legfrissebb kínálatából válogathatnak a vendégek. 
2016. április 14., Budapest - Prémium pálinkák óriási választékával várja vendégeit a Magyarország vezető kereskedelmi pálinkafőzdéit felvonultató Belvárosi Pálinka Napok, ahol több hónapos várakozás után most mutatkozik be az év tíz legjobb birspálinkájának házasításával készülő Év pálinkája. 

Az ország kereskedelmi főzdéi idén is elkészítették közös pálinkaházasításukat, amelybe a Év pálinkája 2016 versenyen kiválasztott tíz legjobb birspálinka kerül. A zsűri döntése alapján idén a Márton és Lányai, a Zimek, a Nobilis, a Cruxx, a Békési, a Gyulai, a Csalló, a Schiszler, a Tokaj Spirit, és a Spiritus Primus pálinkafőzdék tételei kerülnek a termékbe. A versenyen a tételek kiválasztása a nemzetközi szabványoknak megfelelő húsz pontos rendszerben történik. A szakértők vakkóstolás során választják ki a házasítás gerincét adó párlatot, majd a többi tétel hozzáadásával díszítik. A pályázatra januárig lehetett jelentkezni és mintákat beküldeni. A kész terméket több hónapos pihenés után sorszámozott díszüvegben a Belvárosi Pálinka Napokon mutatják be. 

A fesztiválon Hello Pay feltöltős fesztiválkártyával fizethetünk. Az új fizetőrendszer újdonsága, hogy az előttünk lévő terminál képernyőjén egy virtuális mezőt, a borravalócsúszkát érintve határozhatjuk meg, hogy mennyi borravalót szeretnénk adni. 

 

..és egy kis érdekesség , hogy milyen különlegességek is kaphatók csillagászati, 250 ezer forintos áron:

 

 

"Harminc üveg exkluzív, gyűjtői tételnek szánt pálinkát dob piacra idén a Márton és Lányai pálinkaház azzal a céllal, hogy mind beltartalomban, mind megjelenésben felvegyék a versenyt a világ legdrágább párlataival. A Crystallum előjegyzéssel 250 ezer forintba kerül.

 

A Márton és Lányai pálinkaház idén harminc üveg exkluzív gyűjtői tételnek szánt díszdobozos pálinkát jelentet meg  Crystallum néven, melynek célja, hogy beltartalomban és megjelenésben felvéve a versenyt a világ legdrágább gyümölcspárlataival, referenciatermékké váljon a magyar gasztronómia kiemelkedő értékei között.

A párlat egyedi Ajka kristály üvegben, kizárólag néhány budapesti csúcsgasztronómiát képviselő étteremben érhető el. Magánszemélyek kizárólag e-mailen történő előjegyzéssel, illetve 250 ezer forintos fogyasztói áron vásárolhatják meg, tudtuk meg a Mandiner.bornak küldött sajtóközleményből.

A pálinkakülönlegesség megjelenésének alkalmából a hazai gasztronómia meghatározó egyéniségeinek részvételével december 8-án tartottak exkluzív szakmai beszélgetést a csúcsgasztronómia és a magyar pálinkakultúra kapcsolatáról. A Crystallumból összesen ízenként (szilva és barack) 100-100 palack készül. „A Crystallum nem egy új fogyasztási árucikk, hanem a pálinkafőzési kultúra egyedi alkotása. Azt az utat jelképezi, amin a magyar gyümölcspárlatok eljutottak odáig, hogy a nemzetközi csúcsgasztronómiában is megtalálják a helyüket” – mondta róla Harmath Csaba gasztroszakértő."

 


ceremóniamester forrása  ceremóniamester forrása2  ceremóniamester forrása3

 

 

Még ez is érdekelhet - a Ceremóniamester ajánlja

Válogatás az esküvői ruhák blogból

Legújabb álom esküvői ruhák, trendek 227- Ceremóniamester ajánlja

Ha álmaid esküvői ruháját keresed, akkor jó helyen jársz, mert a Szablya Ákos ceremóniamester, a Te ceremóniamester -ed hetente újabb és újabb neves tervezőtől mutat Neked szépséges esküvői ruhakölteményeket.  

Legújabb álom esküvői ruhák, trendek 245 - Ceremóniamester ajánlja

Ha álmaid esküvői ruháját keresed, akkor jó helyen jársz, mert a Szablya Ákos ceremóniamester, a Te ceremóniamester -ed hetente újabb és újabb neves tervezőtől mutat Neked szépséges esküvői ruhakölteményeket. Most épp, Eden Aharon Loverbird 2020, új  esküvői ruha sorozatát (I. rész) nézheted végig.   

Legújabb álom esküvői ruhák, trendek 235 - Ceremóniamester ajánlja

Ha álmaid esküvői ruháját keresed, akkor jó helyen jársz, mert a Szablya Ákos ceremóniamester, a Te ceremóniamester -ed hetente újabb és újabb neves tervezőtől mutat Neked szépséges esküvői ruhakölteményeket. Most épp, az 1001 éjszaka mesébe illő ruháit hozza el Nektek a libanoni tervező, Ziad Nakad, az új  esküvői ruha sorozatával (VI. rész).   
Vissza a esküvői ruhák blog bejegyzésekhez

Amennyiben nemcsak az esküvői ruhák érdekelnek, hanem esküvőre ceremóniamestert is keresel, akkor kérlek nézd meg a weboldalam ahol mindent infót megtalálsz rólam, referenciáimról vagy akár a tanítványaimról.

ceremoniamestered.hu