Csodás épületek, Nevezetes helyek amiket már nem láthatsz Budapesten - CEREMÓNIAMESTER AJÁNLJA

A Ceremóniamestered , mint ahogy már annyiszor említette volt imádja az építészetet. Vannak dolgok amik az idővel együtt elvesznek....

Volt egyszer egy Budapest, tele eleganciával, szemkápráztató épületekkel és energiával – ezek tették a XX. század első felében Európa egyik legdinamikusabban fejlődő metropolisává. A millenniumi és az 1900-as években zajló építkezések és társadalmi átalakulások miatt Budapest John Lukács megfogalmazása szerint új városnak számított, ami egy olyan jellemzés, amit manapság aligha érzünk helyénvalónak. Összeállításunkban listába szedtünk néhányat a város arculatát egykor meghatározó épületek, intézmények közül.

1.  
2. 
    

    

3.  

4.  

5.  

6.  

7.  

8.  

9. Elevátorház

10. Ma már szinte eszünkbe se jut kikötőként gondolni a fővárosra, pedig hetven éve még a város szívében rakodták ki a Dunán érkező teherhajók áruit. Amit ma közraktárnak nevezünk, csak a maradéka annak a gigantikus komplexumnak, ami egykor a Petőfi híd pesti hídfőjétől északra feküdt.

     

    

     

     

    Az Elevátorház a pesti hídfőnél

     

    Az elevátorház a maga korában hipermodern technológiával felszerelt rakodóbázis volt: daruval emelték ki a hajók rakományát (kapacitás: óránként 65 tonna), amelyet aztán síneken vittek a raktárakba. Négy sínpár feküdt a létesítmény területén, egyszerre húsz vagonba tudtak pakolni. A második világháborúban bombatalálat érte, menthetetlen volt, ezért le kellett bontani.

     

    

     

     

    Pont a hölgy feje felett látható a hatalmas épület

     

     

11.  

12.  

13.  

14. Haas-palota

    Üzleteknek, de főleg lakásoknak adott helyet a Vörösmarty téri épület, amely a második világháborúban bombatalálatot kapott. Kár érte.

     

    

     

     

15.  

16.  

17.  

18. Hidroplánállomás

    1923 és 1926 között az Aeroexpressz légitársaság hidroplánállomása a Gellért szálló előtti partszakaszon működött. A Balatonra és Bécsbe indultak innen járatok. Érdekesség, hogy a cég egyik pilótája Endresz György volt, aki társával, Magyar Sándorral 1931-ben a Justice for Hungarynevű géppel a világon tizenötödikként repülte át az óceánt, azzal a kis plusszal, hogy 230 km/h sebességükkel világrekordot döntöttek.

     

    

     

     

19.  

20.  

21.  

22.  

23.  

24. Tabán

    A múlt századforduló táján a Tabán volt Budapest Montmartre-ja, egy amolyan mini vigalmi negyed, tele girbe-gurba utcácskákkal, italmérésekkel, borozókkal és kurvákkal – nem meglepő, hogy írók, költők, festők, művészek kedvelt helye volt. A budai várhegy és a Gellért-hegy között a rácok, magyarok, romák lakta multikulti városrészt 1933 és '36 között bontották el – hiába kampányoltak érte írók, városvédők. Az oda tervezett városrész sosem épült meg. Ha még létezne Tabán, senki sem járna a Kazinczy utcába.

     

    

     

     

    

     

     

    

     

     

    

     

     

    

     

     

25.  

26.  

27.  

28.  

29.  

30.  

31. Nemzeti Színház

    A Nemzeti Színház társulata 1908-ban költözött be a Népszínház Blaha Lujza téri épületébe, mivel előző otthonát ugyanabban az évben bontásra ítélték. Egészen 1963-ig ott is lakott a nemzet színháza, de aztán az épületet statikailag meggyengítette az akkor épült 2-es metró, úgyhogy lebontották ezt a szép épületet. Nem baj, mert egy bazi ronda másikat húztak fel a helyére.

     

    

     

     

    

     

     

32.  

33.  

34.  

35.  

36.  

37. Iparcsarnok

    1885-ben épült meg a városligeti Iparcsarnok, amely egy földszintes, középen diadalkapuval ellátott gigantikus kiállítócsarnok volt. A főbejárat fölött Hungária páncélos, pajzsos szobra állt, mellette kétoldalt a műipart és kereskedelmet megszemélyesítő nőalakok. Homlokzata a Keleti pályaudvar főbejáratához hasonlított, alapterülete meghaladta a 14 ezer négyzetmétert. Ahogy sok fővárosi épület, úgy ez is a második világháború során pusztult el.

     

    

     

     

38.  

39.  

40.  

41.  

42.  

43.  

44.  

45. Albertirsai úti lóversenypálya

    A ma Kincsem parknak nevezett pályára valaha tömegek látogattak el, ahogyan azt ezeken a remek fotókon is láthatjuk. Újpesten is komoly lóversenypálya volt, frankó célbírói toronnyal és rendes látogatókkal. Ide is rakjuk a képet bizonyítéknak, annyira hihetetlen. 1944-ig működött.

     

    

     

     

    

     

     

    

     

    Az arisztokrácia a háború előtt Káposztásmegyerről indította kopófalka-vadászatait.

     

    

     

     

46.  

47.  

48.  

49.  

50.  

51.  

52. Erzsébet híd

    Így nézett ki az Erzsébet híd 1945-ig, és természetesen ennek is a második világháború vetett véget: a visszavonuló németek több más híddal együtt a vízbe robbantották. 1903-as átadásától kezdve huszonöt éven keresztül ez volt a világ leghosszabb egynyílású hídja, amely mederpillér nélkül 290 méter hosszú volt! De hogy lássuk, nem csak a méret a lényeg, a maga korában a világ egyik legszebb lánchídjának is tartották.

     

    

     

     

    
53. Izing Róbert  ceremóniamester forrása  ceremóniamester forrása2