Ceremóniamester Blog

Legfrissebb írások, aktualitások és érdekességek az nagyvilágából

Borobodur, a jávai sztúpa piramis - Ceremóniamester ajánlja

Ebben az emberi jogiank korlátozott helyzetben, Szablya Ákos ceremóniamester  egy kis képzeletbeli utazásra invitállak Benneteket. Jáva szigetére, a buddhista Borobodur sztúpatemplomába.

Legújabb filmek amiket nézz ill ne nézz meg XIII - Ceremóniamester ajánlja

Egy szubjektív ajánlólista a ceremóniamestered Szablya Ákos Ceremóniamester jóvoltából. Legújabb mozifilmek és régi nagy kedvencek is (vannak benne a 80-as évekből is) , amiket szerencsére már a neten szörfözve is megtalálhatsz... ;)

Egy legenda folytatása – Dan Simmons: Endymion / Endymion felemelkedése - Nekem 10/10 pont. Ceremóniamester kedvenc!

Ceremóniamester kedvenc!  A mára már alapműnek számító regényciklus Dan Simmons legismertebb munkája, mely viszonyítási ponttá vált a modern sci-fiben. A Hyperion óriási kaland térben is időben, Simmons pedig egy óriási fantáziával megáldott szerző, aki otthonosan mozog az irodalomban és a tudományban egyaránt.  A távoli jövőben, a 29. században járunk. A Föld rég elpusztult, csak egy emlék a múltból; az emberiség már kirajzott a csillagok közé. Az emberi Hegemónia fénysebességnél gyorsabb hajói, térkapurendszere, politikai és gazdasági túlhatalma révén egymás után terjeszti ki befolyását a legtávolabbi gyarmatbolygókra is. A hatalmas, fejlett civilizáció működtetésében az elszakadt, majd szövetségessé váló mesterséges intelligenciák segédkeznek, akik látszólag minden hátsó szándék nélkül bocsátják az emberek rendelkezésére technológiai vívmányaikat és prognózisaikat. A viszonylagos békeidő azonban a végéhez közeledik: minden jel arra mutat, hogy elkerülhetetlen a fegyveres összetűzés a Hegemónia nemezisével, a barbár, renegát Számkivetettekkel. A háború előestéjén indul útnak hét zarándok egy titokzatos, határvidéki bolygóra, a Hyperionra. A Hyperion az Időkripták épületegyütteséről nevezetes, amely nem engedelmeskedik az idő törvényeinek, és amely egy emberformájú gyilkológép, a Shrike otthona, aki köré egy egész vallás épült. A zarándokok éppen hozzá igyekeznek, a legendák szerint ugyanis a Shrike hajlandó teljesíteni az elébe járulók kívánságait. Pontosabban minden csoportból egyvalakiét - a többieket lemészárolja. Mind a hét zarándoknak megvan a maga nyomós oka arra, hogy a Hyperionra jöjjön, s az utazás unalmát enyhítendő, felváltva elmesélik egymásnak, milyen szálak fűzik őket a bolygóhoz és a Shrike-hoz. Ennél többet vétek lenne elárulni a könyvből.       A Hyperion a felületes szemlélő számára egy fordulatos, nagyszabású űroperának tűnhet, és persze az is, ám Simmons ennél jóval több réteggel látja el a vaskos regényt. A történetet mélyen átszövik az irodalmi párhuzamok, allúziók, rengeteg konkrét utalás, idézet szerepel benne - versrészletek, bon mot-ok, klasszikusokból vett szállóigék. AHyperionnak így válnak szerves részévé Keats és Yeats versei (amiket Simmons gyakran jelzés nélkül illeszt be, vagy épp saját szereplőjének tulajdonít), de Shakespeare-től Ezra Poundig sokan megszólalnak még a könyv soraiban. Ez az ötletesen kezelt, cseppet sem tolakodó utalásrendszer nem csupán a szöveg szintjén jelenik meg; maga a regény formája is egy utalás, amennyiben Chaucer híres novellafüzére, aCanterbury mesék szerkezetére épül. A műfaji stílusjegyek meglétét a legszemléletesebben a Nyomozó történetében lehet kimutatni, amely két nagyon jellegzetes zsánert gyúr egybe: cyberpunkba oltott kemény krimiről van szó. Ami a sztori gibsoni oldalát illeti, a nyomozás mesterséges intelligenciák, újrateremtett világok és személyiségek körül forog, szereplői között találunk egy hamisítatlan hackert, s egyik nagyjelenete az adatsík szürreális terepén játszódik. A noir felől nézve is könnyen azonosíthatók a kötelező toposzok: az egyes szám első személyű, cinikus narráció, a nyüzsgő, koszos, bűnös metropolisz, a rosszban sántikáló (jelen esetben politikai) felső tízezer. Simmons azonban rendre csavar rajtuk egyet. A főhős, a Nyomozó Philip Marlowe köpönyegéből bújt elő: ballonkabátos, keményöklű alak, aki csak úgy szórja a szarkasztikus egysorosokat, ám valójában végsőkig elszánt, ha az igazság kiderítéséről és az erkölcsi világrend helyrebillentéséről van szó. Vele szemben ott áll a femme fatale, a végzet asszonya, akinek veszélyes vonzereje magával rántja a detektívet. Simmons éppen csak a nemeket cseréli fel, s csinál - az archetipikus személyiségjegyeket meghagyva - a detektívből nőt, a csábító félből pedig férfit. Az irodalmi játék kiterjed az egyes szereplőkre és a Hyperion univerzumára is. Martin Silenus (akinek jelleme és életútja számos hasonlóságot mutat Poundéval) nézőpontja révén magába a költészet működésébe, az írás természetébe nyerünk betekintést, miközben végigkísérjük főműve, aHyperioni énekek című epikus költemény megszületését. A korábban már említett Keats itt is hangsúlyozottan jelen van, ezen felül pedig még rengeteg más rétegben megjelenik Simmons regénye kapcsán. Keats egész költészete megidéződik; az ő költeménye volt a Hyperion, amivel maga Silenus is tisztában van, sőt, úgy érzi - és egy idő után az olvasó is hasonlókon kezd el gondolkodni -, hogy talán többről van itt szó, mint puszta véletlenekről. Több szereplő is visszaköszön Keats munkáiból és élettörténetéből. A mítosz, valamint Keats és Simmons is a fejlődés, a változás motívumát helyezik a középpontba. A régi, rossz, valaha dicső, de a jelenre elfajzott rendszer bukását, mely szükséges áldozatokkal jár, ám felváltja őt egy jobb kor lehetősége. A fejlődés a Hyperion regény legfontosabb komponense, mely behálózza az egész szöveget. Keats életműve mellett Teilhard de Chardin jezsuita filozófus munkássága is megidéződik a regényben, mert szintén erősen magában hordozza ezt a motívumot: először a Hyperion világára látogató Paul Duré atya által jelennek meg a teilhardi tanok, majd később az MI-k terveinek kapcsán kerül elő újra. Chardin munkásságának lényege, hogy igyekezett összeegyeztetni a vallásos - keresztény - világképet az új evolucionista-racionalista világképpel. Nem csak, hogy elfogadta a darwini tanokat, de ki is terjesztette; nála nem csak az élőlények, de maga az egész Univerzum is fejlődik. Szerinte Isten megteremtette a világot, majd annak folyamatos fejlődésével a világ közelít hozzá, Isten „magához húzza" a világot (ez természetesen, ahogy Simmons is többször kitér erre, igencsak közel áll más, eretneknek nyilvánított keresztény tanokhoz). Mindez már előre vetíti, hogy a Hyperionban nem csupán hét zarándok útjáról, hanem egy sokkal nagyobb, az egész világegyetemet érintő kérdésről van szó. (írta Acélpatkány és Gaines) Az alapmű és a folytatások az Agave kiadó gondozásában jelentek - jelennek meg (2013 ősz). Köszönet érte! http://www.agavekonyvek.hu/ Nekem 10/10 pont. Ceremóniamester kedvenc!  

Bevezetés a tibeti misztikumokba II. - Ceremóniamester ajánlja

  Buddha mondotta volt : „azok számára beszélek, akiknek a szemét csak kevés por fedi", tehát nem azok számára, „kiknek szemét nem fedi por", és nem is azoknak, „akiknek a szemét teljesen beborította a por".   Tibet originális "vallása" a Bön. Tulajdonképpen ez nem más mint a mikrokozmosz és a makrokozmosz közötti spirituális, rituális kapcsolat. A Bön a praxis ,valamilyen párhuzamot húzhatunk Ind hagyomány Jógájával (nem a modern (horribile dictu!!!) irányzatokra gondolok, azok köszönőviszonyban sem állnak a valódi jógával.!!! A jóga ugyanis a szellemi transzmutáció aszkézise). A fizikai világunk és a természetfeletti kapcsolata a beavatott aszkéta által.   "Sajátos azoknak a helyzete, akik életükben beavatási gyakorlatokat végeztek, vagy akik különleges körülményeknek köszönhetően egy, a beavatással analóg «megnyílást» éltek meg. Ezek a személyek az aggregátumokat létrehozó szanszáraierő mellett az igazi Ént is birtokolják, ami egy - az emberi állapotot meghatározó összes lelki és szubtilis elemtől elkülönülő - saját formáját megörző szanszárán túli princípium. Ez az Én egyúttal teljes szabadságot, a karmikus törvényszerűségtől való virtuális függetlenséget élvez. A tibeti bar-do szó a «között» értelmű bar-ból és a «kettő»-t jelölő do-ból tevődik össze (a bar-do tehát «kettő közötti»-t jelent). Ennek megfelelően általában «köztes állapotnak» fordítják, értve ez alatt az egyik életből a másikba átvívő állapotot. Ám a bardo szó elsődleges jelentése inkább «átmeneti állapot», tudniillik egy «keresztútszerű» bizonytalan állapotra utal, amit nem lehet egyértelműen meghatározni. E magyarázatot maguk a Bar-do Thos-sgrol fordítói többnyire magukévá teszik. A szövegekben foglalt tanítás határozottan kimondja, hogy akik - szellemi utat bejárván - képesek a halál beálltakor fellépő ájulást elkerülni vagy legyőzni, azok számára a halál utáni állapotok és a halál pillanata nem determinált. Ezek az emberek választhatnak. Alakíthatják sorsukat. Ha erejük nem elegendő a Végső Megszabadulás közvetlen eléréséhez, még mindig feltárul számukra a kondicionált világbéli új megnyilvánulás kiválasztásának módja, illetve hogy a legkedvezőtlenebb körülményeket hogyan kerüljék el." (Julius Evola)   Hogy megérthessük a Bönt a forráshoz, a kiindulási ponthoz kell visszatérnünk : ez pedig nem más, mint India, a Védák. Ahogy Guénon mondja, "a Véda a világ minden dolga felől való tudás, éspedig az ősidők örök és szakrális tudása. A dolgok eredeti értelmének tudása."  Végletekig leegyszerüsítve  a világunk olyan, mint egy jéghegy. A látható része a fizikai világ, a víz alatti --értsd nem látható-- az anyagon túli (Meta ta phüszika). Ahogy az emberi test látható, a nucleusa viszont nem. Az ok, az eredet, a lényeg analóg ezzel, s nem látható,mert a fizikain kívül esik. Ez az Atman, a Self, Az Auton, A Valóság, a Lélek. Ez az egyetlen valóság a többi maya, káprázat, elvarázsoltság, ami csak az adott létállapotból tűnik valóságnak (felébredve konstatáljuk, hogy az álombéli valósnak megélt történet csupán álom volt ). Minden az örök születés és halál állapotában, örök körforgásban van, s mindez a Lélek képzelgése, álma csupán. A Bön valódi értelme : a káprázat, az elvarázsoltság eloszlatása, a felébredés. Az igazi Hős (Vír, Vira), aki nem kifelé nyilvánul meg, hanem befelé. Az igazi Cél felé orientált. Egyetlen célja van : felébredni. A Bön-nel a VIII. században Indiából érkező buddhizmus keveredett. A lényegen nem változtatott csupán a hangsúlyt emelte ki és bizonyos neveket változtatott meg. Így a maya , helyett a sangsara (samsara) , az elérendő cél Átman helyett a nibbana (nirvana) fogalmakat használja.      A tibeti misztika legmagasabb útja a Nyílegyenes Ösvény. Ahogy a neve is mutatja megalkuvást nem tűr. A befelé fordulás legmagasabb tibeti változata. A Cél a felébredés. Ennek az útnak a két kiemelkedő misztériuma : a tumo és a chöd. A tumo a lélektűz.  A külső vetülete az a hő, amit a szerzetesek a testük melegítésére használtak a több ezer méter magas Hímálajában. Az aszkéta speciális technikával a sperma életerejét, melegét egy bizonyos csatornán (nádi) keresztűl eloszlatja az egész testében. Ezt hívják az "Istenek puha takarójának". Másik értelmezése pedig az a hö amit az ember önmagaban kelt, hogy mindent ami nem tiszta, nem magas, nem érték, nem örök és nem abszolút kiégesse. A chöd nem más szó szerinti fordításban, mint elmetszés. Az aszkéta a világban megnyilvánuló énjét feláldozza és önmagát felajánlja (három változata van : fehér, fekete, vörös). Lényege : "elgondolhatatlan idők óta, megszámlálhatatlan alakban elemésztettem töméntelen lényt, táplálékra, ruházatra, élvezetre, díszre, mindenféle egyéb szolgálatra s elkényeztetett testemet így tartottam fenn, így voltam elég erős ahhoz, hogy az elmúlással szembeszálljak. Most elkövetkezett a nap, hogy tartozásomat megfizessem. Ezt az élősdi testet áldozatul ajánlom fel s odaadom a megsemmisülésnek. Odaadom testemet az éheseknek, véremet a szomjasoknak, bőrömet a ruhátlanoknak, csontomat tüzelőül azoknak, akik fáznak. Örömeimet odaadom azoknak, akik szenvednek, életem leheletét odaadom azoknak, akik ezzel életben akarnak maradni" (Alexandra David-Néel) Az aszkéta lemond minden világiról és ellobban az énje. Ezek után a világban amíg testi hordozója még fentmarad szolgálja az emberiséget : figyelmeztet, hogy a világ káprázat, varázslat, egyedül a Lélek a Valóság. Itt az idő, hogy véget vess kábaságodnak, álmodnak és a  felébredés útjára lépj!     Ahogy Thomas Traherne (1634–1674) mondotta volt: "Nem ismerni a vezérlő elveket – avagy (ismerni őket, de) nem szerintük élni: ez egyaránt nyomorúságos állapot."  

Utazz velem Kambodzsába - képekben - ceremóniamester ajánlja

Tudtátok, hogy annak idején a ceremóniamester esküvői fotósnak készült!???  Sőt esküvőn is voltam fotózni, ami igen jól is sikerült! ;) Mindenki megnyugtatására nem szeretnék váltani, azonban egy kis utazós-fotós sorozatot indítok útjára, saját (NYERS) képeimmel ilusztrálva azokat a csodás helyeket, ahol már volt szerencsém megfordulni életem során. Így lesz Kambodzsa, Laosz, Thaiföld, Indonézia (Bali-Jáva-Szumátra-Lombok), Malájzia, Kína, Mongólia, Vietnám, Burma (Myanmar), India, Nepál, Mexico, Guatemala, Belize, Kuba , hogy csak a kedvenceket említsem meg!    Hatodik állomásunk Kambodzsa, ráadásul -mivel már hétszer jártam ott, annyira imádom- lesz egy esős évszakbeli változat is! Előző utazós bejegyzéseim : Thaiföld  Burma  Mexico-Guatemala  Egyiptom   Bali-Jáva-Lombok    

Patek Philippe Aquanaut 5168 - Ceremóniamester ajánlja

Szablya Ákos ceremóniamester, a Te ceremóniamester -ed most épp álom luxusórákat mutat Nektek ámuldozni, álmodozni. Bár egy jól eltalált óra igencsak jó befektetés, egyébként meg jól jönne egy esküvőre vagy esküvői fotózáshoz is. ;)   

A legfontosabb ékszer, a tökéletes mosoly - Ceremóniamester ajánlja

Szablya Ákos ceremóniamester, a Te ceremóniamester -ed sem kedvelte túlzottan a fogászatra járást, mint programot, amíg nem találkozott a Sorridente fogászat csapatával. Azonban ha közeledik a nagy nap, minden megszervezve: de gondolt a legfontosabb ékszerre, a tökéletes mosolyra is?

Helmut Newton kiállítás - Ceremóniamester ajánlja

Mivel Szablya Ákos  ceremóniamester , a Te ceremóniamestered, kedvence a művészet, így  mindig jó kis programokat ajánl Neked.

Francois Fiedler festőművész kiállítása - Ceremóniamester ajánlja

Szablya Ákos  ceremóniamester kifejezetten kedveli a festészetet. Egy nagyszerű kiállításra hívnám fel a figyelmedet.

Tutanhamon - Rejtélye és kincsei - Ceremóniamester ajánlja

A ceremóniamestered még az eredeti kairói, Tutanhamon kiállítást látta, azonban itthon is VÉGRE megnézheted! ;) 

Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora - Ceremóniamester ajánlja

Az európai művészet meghatározó barokk mestere, Peter Paul Rubens és kora flamand festészetét mutatja be a Szépművészeti Múzeum október végén megnyíló kiállítása. A 120 művet bemutató tárlatra negyven nagy közgyűjteményből, többek között a Louvre-ból, az Ermitázsból, a Pradóból, a washingtoni és a londoni National Galleryből érkeznek műtárgyak.

NatGeo legjobb képek - Ceremóniamester ajánlja

A legjobb National Geographic képekből -még ha nem is esküvős pillanatok- egy csokor Nektek!

Amennyiben nemcsak az esküvői ruhák érdekelnek, hanem esküvőre ceremóniamestert is keresel, akkor kérlek nézd meg a weboldalam ahol mindent infót megtalálsz rólam, referenciáimról vagy akár a tanítványaimról.

ceremoniamestered.hu